Csalán: Az egyik leghasznosabb növény előnyei és kerti felhasználása

1. Fontos számodra, hogy növényeid egészségesen fejlődjenek?
2. Szeretnéd, hogy ellenállóak legyenek a kártevőkkel, betegségekkel szemben?
3. Mindezt vegyszermentesen kívánod elérni?

Igen, ezt mind garantálni tudod növényeid számára, ha rendszeresen csalánlével permetezed és trágyázod őket.

Miért olyan értékes növényeid számára?
Táplálás
Káliumot, magnéziumot, vasat, foszfort, nitrogént és egyéb nyomelemeket tartalmaz. Ezek mindegyike elengedhetetlen tápelemei növényeidnek, így a csalánlét bátran használhatod trágyázásra.

Megelőzés
Az életerős, megfelelően táplált növények ugyan sokkal ellenállóbbak a kártevőkkel, megbetegedésekkel szemben. De ez még inkább fokozható, ha lombjukat rendszeresen csalánlével permetezed.
Ha rendszeresen lefújod vele növényeidet, bőrszövetük megvastagszik, így a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk, és a kártevőknek is gondot okoz átszúrni a leveleket.

Védekezés
Megoldást jelenthet akkor is, ha a levéltetvek, atkák már megjelentek kertedben.

Csalán igényei

Biztosan akad egy eldugott kis része a kertednek, ahol kialakíthatsz magadnak egy aprónyi csalánerdőt.

Az erdőt járva szinte mindenhol találkozhatsz vele. Keress néhány tövet, ásd ki, és ültesd el kertedben. De vásárolhatsz palántákat kertészetben is néhány száz forintért.

Az erdők félárnyékos részén terem, tápanyagdús talajban. Ezt kell neked is biztosítanod, ha termeszteni szeretnéd. Homokos, köves talajon nem él meg.

Csalánlé elkészítése táplálásra, megelőzésre

Elkészítése nagyon egyszerű. Viszont készülj fel rá, hogy borzasztóan büdös, ezért ne az ablak alatt tárold! 

• Még virágzás előtt szüreteld le leveleit, szárát, és aprítsd fel, így gyorsabban erjed majd. Gumikesztyűt ne felejts el felvenni.

• Az oldat elkészítéséhez bármilyen, azaz fa, műanyag vagy cserép edény ideális. Fémet azonban ne használj, mert az erjedés során az oldat reakcióba léphet vele.

• Állítsd olyan helyre, ahol erőteljes szaga nem zavar. Napon az erjedés hamarabb végbemegy, mint árnyékban.

• Egy kilogramm csalánt kell 10 liter vízzel leöntened.

Ha nem akarsz méricskélni, akkor csak töltsd meg az edényt a feldarabolt csalánnal, jól nyomkodd meg, és annyi vizet tölts rá, amennyi ellepi.

Ne engedd az edényt szinültig tele vízzel, mert az erjedés során hab fog keletkezni az oldat tetjén.

Lehetőség szerint eső vagy kútvizet használj. Ha ez nem megoldható, a vezetékes vizet 1-2 napig hagyd állni felhasználás előtt, hogy a klór elpárologjon.

• Teljesen letakarni nem szabad, mert oxigénre szükség van az erjedéshez. Viszont egy hálóval, dróthálóval érdemes lefedned, nehogy kisállatok leljék itt halálukat.

• Az oldatot naponta egyszer keverd meg jó alaposan, hogy sok oxigén jusson a lébe.

• Ha tompítani szeretnéd kellemetlen szagát, hints a tetejére egy-két marék kőzetőrleményt.

• 10-14 nap múlva megfigyelheted, hogy az oldat színe megsötétedett, nem habzik, szaga is enyhébb. Készen van a csalánlé. 

• Az edényt már egy jól záródó fedővel letakarhatod. Az így készített értékes nedü hosszú ideig eltartható.

Ha növényeid táplálására szeretnéd felhasználni, 1 adag csalánlét önts fel 10 adag vízzel, és már öntheted is a növényeid alá.

Ha pedig a kártevők, betegségek pusztítását szeretnéd megelőzni, szintén a tíszeres higítást kell alkalmaznod, azzal a különbséggel, hogy a csalánlét felhasználás előtt le kell szűrni. Így elkerülheted, hogy a permeteződ elduguljon az apró növényi részektől.

Csalánlé elkészítése védekezésre

Ha a megjelent levéltetvek, atkák ellen szeretnéd használni, akkor az előbb részletezett módon kell elkészítened a csalánlét, de ekkor csak 12 órán keresztül kell áztatnod, és felhasználáskor nem szükséges hígítanod.

A csalán növénykből nyert kivonatok szinte csodákra képesek: anélkül táplálják zöldségeinket, hogy rohamos növekedésre késztetnék őket, vagy megváltoztatnák az ágyás talaját.

Rendkívül ajánlott trágyázási mód ez a kertészkedésben kevésbé járatos kiskerttulajdonosok számára. Ha a csalánlevet például a paradicsom tövére öntjük, napról napra megfigyelhetjük, hogyan is hat ez a tápoldat a növényre. A csalánlevet használhatjuk magában vagy más növényi oldattal keverve is. Jól bevált például a csalánlé és más, vegyes gyógynövényfélékből készített oldat 1:1 arányú keveréke. A növényi oldatokat a tenyészidőszakban többször is kijuttathatjuk azokra az ágyásokra, amelyekben tápanyagigényes növényeket termesztünk.

Csalánlé készítése

Előállításuk rendkívül egyszerű: először is válasszunk egy fadézsát, vagy ha nincs kéznél, használjunk kőből, cserépből vagy műanyagból készült edényt. Fontos, hogy ne készítsünk csalánlevet fémedényben, mivel az oldat erjedésekor olyan vegyületek keletkeznek, amelyek oldhatják a fémedény falát.

Jó tanács: A csalánleves edényt feltétlen takarjuk le, nehogy madarak vagy más apró állatok inni próbáljanak belőle és belefulladjanak. Takarásra legmegfelelőbb a fakeretre erősített drótháló, így ugyanis az oldat elegendő levegőt kap az erjedéshez, és könnyű leemelni, amikor meg akarjuk keverni.

A csalánt évente kétszer vagy háromszor is vághatjuk, kaszálását mindig a virágzás előtti időszakra időzítve. A csalánlé készítéséhez körülbelül 1 kg növényre lesz szükségünk, ami egy jó nagy maréknyi csalánnak felel meg. Ez a csalánmennyiség elegendő 10l állott vízhez, lehetőleg esővízhez. Egyszerűbben betarthatjuk az arányokat, ha az edényt megtöltjük csalánnal, jól megnyomkodjuk, és annyi vizet öntünk rá, hogy a zöld részeket ellepje az esővíz. Ha a csalánt összeaprítjuk, gyorsabban erjed majd az oldat. Fontos, hogy a csalánt ellepje a víz, ezért legjobb, ha köveket helyezünk a növényi részekre nehezéknek. Ezzel is gyorsítjuk az erjedés folyamatát.

Mire használható a csalán permetlé?

Az oldatot naponta legalább egyszer keverjük meg erőteljesen, méghozzá oly módon, hogy lehetőleg sok oxigén jusson a zavaros lébe. Kb. 24 órával az oldat összeállítása után adjunk 10l léhez egy marék kőzetlisztet, és ha módunkban áll, néhány csepp macskagyökérvirág-kivonatot is. Ezek segítenek majd az oldat (gyakran kellemetlennek mondott) erőteljes szagát tompítani. Amennyiben az edényt a napra tesszük, az erjedés gyorsabban végbemegy majd, mint ha árnyékban tartanánk. Az oldat akkor erjedt ki teljesen, ha színe megsötétedett, már nem habzik, és szaga is tompulni kezd. Innentől kezdve jól záródó fedővel is letakarhatjuk az edényt. Az ilyen állapotú csalánlé hosszú ideig eltartható és bármikor felhasználható. Jobb, ha a csalánlevet tízszeresére felhígítva használjuk, mint levéltrágya, fejlődést elősegítő, általános növényerősítő szer.

A 12 órát ázott csalánlé higítás nélkül rovarölő szerként felhasználható levéltetvek és atkák ellen.

Mielőtt a csalánlevet a növényekre öntenénk, hígítsuk tízszeres mennyiségű vízzel. Amennyiben az oldatot a levelekre fogjuk permetezni, át is kell szűrnünk finom lyukú szűrőn, nehogy eldugítsa a permetezőt. Ha a levet a zöldségek tövéhez öntjük, erre nincs szükség. Zöldségeskertünk legtöbb növénye meghálálja majd a gyorsan ható és olcsó tápoldattal, a csalánlével való beöntözést. Csupán a borsó, a bab, a fokhagyma és a vöröshagyma nem kedveli a nitrogénben gazdag oldattal való kezelést.

További csalánnal kapcsolatos infók:

Ha a területen vadrepce (Sinapis arvensis), a kissé mérgező pipacs (Papaver rhoeas), árvacsalán (Lamium maculatum), „apró szulák (Convolvulus arvensis), mezei veronika (Veronica arvensisJT népesíti be, akkor.mély játegű. termékeny, meszes talajunkban. Ha csalánfélékkel (Urtica sp.), fekete csucsorral (Solőnum dulca­mara) vagy füstikefajokkal (Fumaria sp.) találkozunk, ez nitrogén­dús és vastartalmú talajról árulkodik. Ez a talaj már egész enyhén savanyú is lehet, mert ezek a növények nem mészjelölők. Ahol a kis termetű nagyon csípős csalán fordul elő (Urtica wrens), ott a talaj nitrogénben, humuszban és tápanyagban gazdag, és talán túl is van trágyázva. A kertésznek meg kell jegyeznie, hogy azon a területen, annál a bokornál, cserjénél, ahol csalán vagy az előző gyomok jelennek meg túlsúlyban, nem szabad nitrogénnel trágyázni addig, amíg a fölösleges készlet el nem fogy.

Javító hatású gyomok:

Néhány közismert vadnövény a kert számára valóságos értéket jelent. A fák alatt elriasztják a kártevőket és árnyékolnak, mint a kerek levelű repkény (Glechoma hederacea), az indás ínfű (Ajuga reptans), a mentafélék (Mentha sp.) és a kövér porcsin (Portulaca oleracea). Rendkívül jó talajjavító a csalán: vasat, kovasavat, nyomelemeket tartalmaz, és humuszban gazdag talajt hagy maga után. A gyomok vagy inkább ezen valódi vadnövények jó méhlegelők. Már kora tavasszal a kertbe csalogatják a méheket, olyankor, ami­kor a növények zöme még nem is virágzik. Ezért ezeket a gyomokat csak azután távolítsuk el, miután más növények már virágzanak, és így vonzzák a méheket. Amikor a biológiai szemléletű kertész azt mondja: „minden kár­tevő ellen legyen egy riasztónövény”, akkor mostani témánk szempontjainak megfelelően tegyük hozzá: feltéve, hogy ezeket a riasztó­növényeket hagyjuk is a kertben növekedni. Néhány növény azonban nem közvetlenül, hanem a nyomában maradó méreganyagok által válik hasznossá, s ezek sok kerti ter­mék számára szükségesek. Ide tartozik a legtöbb tavasszal virító növény is, mint a sáfrányfélék (Crocus sp.) a hóvirág (Galanthus niva­lis, f. aestivalis) és hasonlók, amelyek szintén tartalmaznak fontos méreganyagokat, s gyakran találkozhatunk ezek vad alakjaival is.